Régóta tervezem, hogy írok egy kicsit a Sigma objektívek kalibrálásáról, de valahogy mindig háttérbe szorult ez a téma és inkább csak kalibráltam és nem írtam.

A Sigma objektívek eléggé megosztják a fotós közösséget. Ennek oka vélhetően a Sigma lencsék régebbi nem túl fényes minőségi jellemzői lehet. Azaz ez sem igaz teljesen, mivel már 10 éve is sok fix objektívjük megverte az azonos paraméterekkel rendelkező Nikon vagy Canon lencséket, de a zoom-ok nem muzsikáltak olyan fényesen. Így a Sigmát elkönyvelték olyan olcsó 3. gyártó cégnek.

Aztán gondoltak egyet és megjelentek a piacon egy „Art”-nak nevezett objektív sorozattal, ami nagyon brutális minőségi lépés volt részükről. Mind anyaghasználatban, mind pedig képminőségben. Sajnos azonban ez már az árakon is meglátszott. Korábban a gyári ár fele-kétharmada volt egy Sigma, az Art széria megjelenése után ez épp megfordult.

Túl azon, hogy nem málik le róla a gumigyűrű, mint a Nikon objektívek esetében és többségében dög nehéz mindegyik, mivel anyagból készítették őket, ami hatalmas előnyt jelent a gyári objektívekkel szemben az a kalibrálhatóság.

Mit is jelent ez a kalibrálás?

Kalibrálni ugyebár azt kell, ami nem pontos. Mitől lehet pontatlan egy objektív? Ennek megértéséhez fontos tudni, hogyan is működnek a digitális tükörreflexes (dslr) fényképezők. Ahogy a nevében is van, a fényképezőgép tartalmaz egy tükröt, aminek a mozgatásával a fény vagy az érzékelő szenzorra, vagy a keresőbe jut, ahol az élességállítás is történik. Ideális esetben ezen két sík pontosan azonos távolságban található, de mint tudjuk ideális dolgok csak elméletben léteznek. Így fordulhat elő, hogy amit a tükör egyik állásában élesnek vél a gép, az a szenzorra érkezve már nem az. (pl.: ez a MILC gépek egyik nagy előnye, hogy ott az élességállítás és a szenzor egy egységet képez)

A komolyabb fényképezőgépekben gyárilag található egy finombeállítási lehetőség (AF fine tune), melynek segítségével ezt korrigálni lehet. Igen ám, de ez a hiba ennél faramucibb, mivel a tévesztés mértéke zoom állástól és tárgytávolságtól függően eltérő lehet, ennek kiküszöbölésére pedig ez a +/- 20 mikronos beállítási lehetőség nem jelent tökéletes megoldást.

A Sigma ezt a problémát felismerve kiadott egy dokkolót az Art szériás objektívjeihez, melynek segítségével nem csupán 1 értéket állíthatunk be, hanem 4 különböző tárgytávolsághoz 4 eltérő paramétert, zoomok esetében pedig mindezt 4 különböző látószöggel bővítik ki. Így egy Sigma Art zoom kalibrálásához 16 értéket kell / lehet pontosan megadni.

Könnyen belátható, hogy a gépváz nyújtotta 1 érték és a Sigma kalibráló alkalmazásában megadható 16 paraméter némileg más finomhangolást tesz lehetővé.

Talán ebből is adódik az a mai napig létező „fanyargás” a Sigma obik irányába. Sokan csak konstatálják, hogy nem jó, nem pontos, nem elégedettek vele, de sokan nem veszik a fáradtságot, hogy bekalibrálják azt, vagy elvigyék valakihez, aki rendelkezik az objektív pontos bekalibrálásához szükséges technikai és tudás háttérrel. Én nem véletlenül vállalok garanciát minden kalibrálásra amit én végzek, mivel tudom, hogy ezek a lencsék fantasztikusak, csak egyszer jól be kell állítani őket. A művelet nem titkos, ott a tulajdonos szeme láttára csinálok mindent, így nagyjából a munka mennyiségével is tisztában lesz a végére, de ezidáig maximális az elégedettségi mutató 🙂

A művelet során első lépésben megkapja a legfrissebb firmware-t a lencse, lenullázzuk a beállításokat mind a vázban, mind az objektívben, és ezt követően kezdődik el a finomhangolás, ami objektívenként fél-1 óra munkát jelent függően attól, mennyire komoly az eltérés az ideálishoz képest.

Ha neked is van Sigma Art objektíved (akár Nikon, akár Canon véggel) és úgy érzed, nem hozza a hozzá fűzött reményeket, keress meg bátran és mindent megteszek annak érdekében, hogy te is elégedetten távozz tőlem.