Lassan 10 éve élek Pátyon, de valahogy egy fél kivétellel még egyetlen esküvői megbízásom sem volt pátyi pártól. Az a fél kivétel egy kreatív fotózás volt, aminek még szerepe lesz a történetben.

Egyfelől egy nagyon jó dolog, hogy eljutok az ország különböző szegleteibe, megismerhetem kis hazámat még ha csak futólag is. Megismerhetek különféle népszokásokat, embereket. Páty ugyan nem város csupán község, de a sok Budapestről kiköltöző miatt nagyon sok a fiatal, sok a gyerek is, valahogy még se keresett meg egyetlen pátyi pár sem, hogy esküvői fotóst keres. Ha lenne helyben más pátyi esküvői fotós, akkor még esetleg érteném a helyzetet, de tudomásom szerint nincs más esküvői fotós Pátyon.

Vélhetően inkább a saját marketingem hibája, hogy ezidáig nem kerestek meg helyi párok, inkább más településekre koncentráltam és Páty egy kicsit háttérbe szorult.

Pár hete azonban megtört a jég. Egy kedves ismerős ajánlásával megkeresett egy fantasztikus életvidám pár, hogy Ők eldöntötték, engem szeretnének. Ezt nagyjából már a beszélgetésünk elején közölték velem, de azért csak átbeszéltük, mit is várhatnak tőlem, mi az, amit kapni fognak, mik az én kéréseim és természetesen vittem egy bemutató fine art albumot is aránylag friss (1-2 éves) képeimmel, mivel egy album mégis más, mint a monitor. Történetesen az a kép is az albumba került, amit a másik pátyi párról készítettem a település határában egy búzamezőn. A képet látván rám néztek, majd közölték: most már tudják ki taposta le a búzájukat.

Na, kész, nekem meszeltek 😀 én itt elástam magam 🙂 Kiderült ugyanis, hogy az a terület épp a szülők búzatáblája 🙂 Kicsi a világ. Persze csak vicceltek és mi is igyekeztünk minél kevesebb kárt okozni a fotózás során, de erre a találkozásra álmomban se gondoltam volna. Ha ehhez hozzá vesszük még azt is, hogy a menyasszony abban az oviban dolgozik, ahova a lányunk jár és ha nem betegszik meg akkor épp egy nappal a mi találkozónk előtt találkoztak is volna, mivel Ő helyettesítette az egyik óvónénit.

Sajnos maga a lakodalom nem Pátyon lesz, mivel itt nem igazán van erre alkalmas étterem, de nem megyünk messze, az egyik kedvenc helyszínemen, Budakeszin a Dudok étteremben tartják a lagzit, ahova egy másik pár kapcsán szintén menni fogok még idén.

Nagyon várom már a május 28-at, többek között végre megismerhetem a pátyi polgármesteri hivatal házasságkötő termét is, amihez ezidáig nem volt szerencsém.