Napokban jött szembe egy „GYK” oldalon feltett kérdés a jegyes fotózással kapcsolatban. A kérdező vélhetően mostanában szembesült ezzel a fogalommal és érdeklődött, mi is ez, mit takar, mostanában jött-e divatba vagy már régebb óta jelen van, stb.
Ebből az ártatlan kérdésből azután elszabadult a pokol és természetesen azonnal megjelentek az ügyeletes fotelzsenik akik kerek perec megmondták, ennek semmi értelme, ez csupán lehúzás:
Természetesen azt már megtanultam, hogy lovat nem tanítunk hátúszásra, de talán még mindig sokan vannak, akik számára ez a fogalom, hogy jegyes fotózás vagy szépen magyarul e-session nem egyértelmű, mit is jelent a gyakorlatban. Egy hasznos dologról van szó vagy valóban csupán lehúzás az egész?
Vajon megszavazza-e valaki saját magának a fizetés emelést, avagy milyen válasz várható erre a kérdésre egy fotós oldalán 🙂 Na jó, megpróbálok tényleg objektív lenni.
A kérdést mindenek előtt két felé kell bontani. Első és egyszerűbb eset, amikor egy szerelmes pár úgy dönt, szeretne magukról egy valóban szép emléket egy fotó sorozat formájában, amihez nem a fürdőszoba tükröt, de még csak nem is a selfie botot szeretnék segítségül hívni, hanem egy olyan szakembert, aki nap mint nap ezzel foglalkozik és nagyobb eséllyel készít róluk jó képeket. Ez tiszta sor, keresnek egy szimpatikus fotóst, elmennek valahova, elkészülnek a képek, a fotós átadja őket, a pár pedig kifizeti a fotós munkadíját.
Erre az első verzióra több szót nem is pazarolnék, de nem is ez a gyakoribb eset. Amit többnyire jegyes fotózásnak vagy e-session-nak hívunk, annak elég kevés köze van a nevéhez, azaz az eljegyzéshez. Annyi igaz a névből, hogy a pár a fotózás pillanatában vélhetően jegyben járnak, de ez egy elég elhanyagolható tényező. Sokkal fontosabb ennél, hogy egy közelgő esküvőre készülnek, aki a képeket készíti nem más, mint a majdani esküvői fotósuk.
Mi is valójában a jegyes fotózás?
Az e-session egy teljes mértékben kötetlen, utcai ruhás fotózás. A pár és a fotósuk megbeszélnek egy helyszínt és egy időpontot, ahol és amikor találkoznak, majd egy 1-2-3 órás beszélgetés, kirándulás közepette részben beállított, részben elkapott pillanat képek készülnek a párról.
Azaz én, mint fotós kirándulok, beszélgetek és még pénzt is kapok érte 🙂
De miért jó ez a párnak?
Sok sok évvel ezelőtt egy mesterem tanításában hangzott el, hogy a modell fotózás során az első 10 perc kuka. Idegesek, keresztbe áll a szemük és semmi sem úgy alakul, ahogy az kellene még valódi modellek esetén sem. Ez egy teljesen természetes emberi reakció, mivel legtöbb esetben a fényképező gép másik oldalán állunk (még akkor is, ha az egy mobiltelefon) és nem minket fotóznak. Vagy ha mégis valaki rólunk készít képet abba belevigyorgunk, grimaszolunk, stb. majd konstatáljuk, hogy „rólunk nem lehet jó képet csinálni”. Erre mondta szintén ugyanez a mesterem, hogy rossz fényképarc nincs, csak rossz fotós, ami így elég közhelynek hangzik, de be is bizonyította nekünk.
Itt nyer értelmet az előbb említett két felé bontás, mivel ezen utóbbi csoport ahogy említettem, esküvőre készül. Ott pedig nem igazán van idő rossz vagy kevésbé előnyös képek készítésére, nincs idő „összemelegedni” a párral.
Ezzel röviden meg is fogalmaztam a jegyes fotózás legfőbb értelmét, a pár és a fotós „összeszokása”. Az alatt a pár óra alatt amíg az e-sesion képek készülnek, a pár hozzászokik a fényképezőgéphez, a fotós kiismeri a párt, mi az a póz, mi az a beállítás, ami jobban áll nekik, melyik a jobb profilja, stb.
Járulékos „nyereség”, hogy a pár kap több tucat képet, melyeket eltehetnek albumba, megoszthatják a facebookon illetve felhasználhatják akár az esküvői meghívók készítésénél is.
Akárhogyan közelítem is meg a kérdést, ez mind a pár, mind a fotós részéről hasznos, de semmiképp sem kötelező, így a „lehúzás” része a dolognak erősen sántít.
Közelítsük meg pénzügyi oldalról a kérdést. A fotós így vagy úgy, de mindenképp pénzt kér a munkájáért. Még akkor is, ha azt mondja, a jegyes fotózás ajándék az esküvői fotózás mellé. Ebben az esetben vagy a csomag árába kalkulálta bele, vagy a jegyes fotózás ügyfélszerző marketing értékét számszerűsítette magában és azzal kalkulált, de ahogy mondani szokás, Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Mekkora biznisz ez?
Egy ilyen szerelmes képekből álló sorozat elkészítése a legtöbb esetben 2-3 óra fotózást, 1-2 óra utazást jelent aznap, majd az elkészült 2-400 kép átválogatása után megmaradó 70-100 képet egyenként utómunkázza, retusálja a fotós. Ha ezzel elkészült, a legtöbb esetben egy rövid, 5 perc környéki zenés slideshow-t is készít a legjobb képekből. Ez a munkafolyamat, ha igazán szép képeket szeretne kapni a pár, átlag 2-3 napot vesz igénybe amennyiben nem reggeltől estig ezzel foglalkozunk. Egy ilyen esküvő előtti fotózásért nagyságrendileg 20-50 000 Ft összeget szokás elkérni. Ha vesszük mindenből az átlagot, azaz a 16-24h munkából a 20-at, a 3-5 óra aznapi ráfordításból 4-et a 20-50 000 Ft-ból pedig 35 000 Ft-ot, akkor az jön ki, hogy 24 óra munkával keresett a fotós bruttó 35 000 Ft-ot. Ez 1458 Ft bruttó óradíjnak felel meg, ami valamivel alacsonyabb a gyorséttermekben elérhető összegnél és még nem számoltunk azzal, hogy a munkához használt eszközök amortizációját, útiköltséget, stb. is ebből az összegből kell fedezni.
Ezek után ki-ki maga döntse el „lehúzás”-e a jegyes fotózás 🙂
