A napokban elég parázs vita alakult ki szakmai és jegyes pár körökben a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatosan. Vannak akik a mihamarabbi feloldása mellett kampányolnak, vannak akik azt mondják, még veszélyes lenne. Személy szerint teljes mértékig elhatárolódom ettől a konfliktustól, nem szeretném, ha ez megint megbontaná a szakma egységét. Éppen ezért egy teljesen más szemszögből közelítettem meg a kérdést.

Mostanában mind szakmai mind menyasszonyi téren a közelgő dátum és a korlátozó intézkedések egymásra hatása van leginkább terítéken. Lehet-e, hány főig, szabad tér vagy zárt tér, stb.

Kevesen gondolnak arra, hogy az rendben, hogy a szolgáltatókkal sikerült szabad dátumot találni, így ők minden bizonnyal ott lesznek, a pár is ott lesz, de a vendégek hogy viszonyulnak a kérdéshez?

Márpedig ez egy nagyon fontos kérdés abból a szempontból, hogy egyáltalán érdemes-e megrendezni a lagzit. Ha a 100 meghívott vendégből csak 20 menne el az vélhetően nagyon kellemetlen lenne mindenki számára. Ezzel kapcsolatosan végeztem egy kis kutatást, hogyan vélekednek az esküvőkről az emberek.

A válaszadók között megtalálhatók a szolgáltatók, a párok és számtalan szakmától és esküvőtől független ismerős, barát, azok ismerősei, így a minta majdnem reprezentatív. Akik vélhetően hiányoznak a listából azok az idősek, de helyettük talán jobb is, ha inkább az ifjú pár dönt.

A kérdést úgy tettem fel, hogy ha 3 hét múlva 05.30-án lenne egy 100 fős esküvő, azzal kapcsolatosan hogyan vélekednek. Miért 05.30? Egyfelől valós esküvői dátum, én is mentem volna aznap esküvőt fotózni 🙂 másfelől egy olyan határidő, ami elvben teljesíthető. Ha mostanában feloldanának minden korlátozást ami az esküvő megtartását akadályozza, lehetősége lenne az étteremnek a teljes fertőtlenítésre, a szakács és kiszolgáló személyzet visszahívására / kieső emberek pótlására, a dekoratőr vélhetően be tudná szerezni addigra az élő virágokat, a ruha is méretre lenne igazítva, szóval technikai akadálya nem lenne a megtartásnak. Minden ami ellene szól az szigorúan és kizárólag emberi tényező.

Miért ilyen közeli dátum?

A legrosszabb verziót szerettem volna felvázolni, az pedig csak egy közeli időponttal lehetséges. A korlátozások enyhítésével, a megbetegedések számának csökkenésével az emberek életkedve is visszatér, így a számok minden bizonnyal pozitív irányban fognak változni egy későbbi időpont esetén. Ezek az adatok, amiket itt írok, a minimum számok, ennél sokkal rosszabb nem valószínű.

Mielőtt rátérnék a számokra, egy érdekes észrevétel. Volt 2 kérdés, mely a szabályok szükségességére és azok betartására vonatkozott. Mivel a kérdőív anonim, így nem tartok tőle, hogy az emberek sokat szépítettek volna a valóságon, azaz ha egyetértenek vele akkor azt jelölik, ha meg nem akkor azt.

Ami nagyon pozitív és le a kalappal a válaszadók előtt, hogy noha az intézkedésekkel kapolcsatos vélemények erősen megoszlanak, nagyjából hasonló arányban találhatók támogatók mint ellenzők, a szabályokat amiket a kormány bevezetett, nagyon nagy arányban betartja mindenki.

Első körben nézzük egyben a teljes adathalmazt, ami közel 1000 válaszadót jelent egy nap alatt.

Jelen helyzetben, ha maradunk a 100 fős esküvőnél mint példa, akkor a május 30-i lagzira kb.: 56-an mennének el és 44-en maradnának otthon. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy ha 100 főt szeretnének ahhoz kb. 178 embert kellene meghívni.

Vélhetően ezen számok sejtése miatt a szervezéssel kapcsolatosan még inkább az otthon maradásra voksolnak a párok, ugyanis csupán 43% döntene úgy, hogy megszervezi az esküvőjét és 57% inkább halasztana egy évet.

Milyen következtetéseket vonok le én ezekből a számokból?

Úgy gondolom, az emberekben kialakult egy félelem a járvánnyal kapcsolatosan, így függetlenül attól, hogy milyen korlátozó rendelkezések vannak érvényben, vagy épp oldják fel ezeket, a reakció nem azonnali, az emberek hozzávetőleg fele továbbra is fenntartja a védekező intézkedéseket és kerüli a közösségi kapcsolatokat. Az, hogy ennek mi az oka, saját egészségét félti vagy a többiekét sajnos nem derül ki a kérdőívből, de kiindulva abból, hogy a megrendezések száma alacsonyabb a részvételi aránynál, én úgy gondolom, hogy inkább a mások megfertőzésének veszélye aggasztja az embereket és nem a saját egészségük.

Eddig a száraz számok és a nagy általánosság. Viszont én nem álltam meg itt, egy kicsit tovább boncolgattam a számokat és az összes választ két csoportra bontottam. Első ilyen bontás a bevezetett intézkedésekre vonatkozott, miszerint mennyire ért egyet velük. Ez alapján az 1-10-es skálát megfeleztem és azok kerültek egy csoportba, akik 1-5, egy másikba pedig azok, akik 6-10 közötti választ adták.

Erre a 2 csoportra újból elvégeztem a számítást, hogy mennyien mennének el az esküvőre és bizony nem az előbbi számok jöttek ki 🙂

Azok, akik egyetértenek a meghozott intézkedésekkel, csupán 28%-ban mennének el az esküvőre, azok viszont, akik 1-5 közötti választ adták, azaz inkább nem értenek egyet az intézkedésekkel, 85%-ban részt vennének a rendezvényen.

Hasonlóan érdekes eredményt kaptam arra vonatkozóan, ha a renitens magatartásra, azaz a “magatartásszegőkre” 🙂 szűrtem, azaz a mennyire tartja be az intézkedéseket. Itt csupán 7db olyan válaszadó volt, aki nem venne részt, közülük 5 pedig az 1-5-ös skálán 5-öt jelölt be, szóval éppen a határon volt. Persze úgy gondolom, hogy ez az eredmény kicsit sem mondható meglepetésnek 🙂

Szintén nyers számadatok, de talán érdekes lehet, ugyanígy 1-5, 6-10 bontásban 49% aki egyetért, 51% aki nem ért egyet az intézkedésekkel, viszont 80% az, aki inkább betartja ezeket és 20, aki inkább nem.

Sajnos a kit mennyire érint a helyzet számok se túl biztatóak,

26.8% az, akit nem érint anyagilag a jelenlegi helyzetbe
43.5% akit érint, de hosszú távon meg tudja oldani valamilyen formában
20.3% válaszolta, hogy még van 2-3 hónap tartaléka
5.1% keresett és talált új munkahelyet
és sajnos 4.3% már az, akit már utolért a válság és csődbe ment.