Az esküvői fotózás során a fotóst talán ez az esemény állítja a legtöbb kihívás elé. A szertartások – beleértve a templomit is majdnem statikus események, minimális lassú mozgással. Így még aránylag fényszegény környezetben is van olyan eszköz (hosszabb záridő) az esküvői fotós kezében, amivel el tudja kerülni a vaku használatát. Ezzel szemben a lagzi, bármennyire is sokak szemében kisebb jelentőséggel bír, mint egy kreatív fotózás, vagy akár egy készülődés fotózása, sok tekintetben nehezebb feladat. Itt ugyanis minden folyamatosan változik. Emberek jönnek-mennek, mely a tánc során inkább hasonlít egy káosz elméletre mint sem szép kompozícióra, a lámpákat amik eddig is épp csak pislákoltak, a legváratlanabb pillanatban kapcsolja le valamelyik pincér.
Mi itt a fő probléma?
Minél gyorsabb egy mozgás, annál rövidebb záridő kell ahhoz, hogy bemozdulás nélkül képesek legyünk megörökíteni azt. Ez egy átlagos, nem túl pörgős tánc esetén olyan 1/160s – 1/200s környékén van. Szerencsésebb esetben, holtpontokon elkapva ennél valamivel hosszabb is elegendő lehet (pl. 1/125s) de ez sajnos még így is egy nagyon rövid időtartam ami alatt aránylag kevés fény jut az érzékelőre és ez a legfőbb szűk keresztmetszet. Minél rövidebb a záridő, annál magasabbra kell venni az érzékenységet (egyre zajosabb kép) vagy egyre nagyobbra kell nyitni a blendét (egyre kisebb mélységélesség) amik szintén korlátokat szabnak.
Ideális esetben, mint pl. nem is olyan régen a Gödöllői Királyi Kastélyban volt szerencsém úgy lagzit fotózni, hogy a táncteret kb. 4 projektoros lámpa világította meg. Ez bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy mindenféle segédeszköz használata nélkül kényelmesen tudtunk fotózni.
Az esetek többségében viszont nem kényeztetnek el minket ennyire. Ilyen esetben nincs más lehetőségünk, mint mesterséges fényforrásokat használni. Ezek közül a legelterjedtebb a vaku. A vakut viszont annyira nem szeretjük, mert kemény pontszerű fényével erős árnyékokat rajzol és sajnos a fény fizikai tulajdonsága miatt a hozzánk közeli emberek nagyon világosak, a távolabbiak pedig egyre sötétebbek lesznek. Ezen természetesen lehet finomítani.
Alap, hogy az érzékenységet (ISO) felemeljük arra a legfelső értékre, amit még túlzott kompromisszumok nélkül vállalni merünk. Másik lehetőség (akár előzővel kombinálva), hogy kihasználjuk a vaku rendkívül rövid villanási idejét és a fényképező gépet úgy állítjuk be, hogy egy aránylag hosszú záridőt követően (pl 1/10s vagy még hosszabb) a 2. redőnyre villanjon egy kicsit a vaku. Ennek az lesz az eredménye, hogy a környezeti fényeket kiexponálva létrejön egy bemozdult kép ahol a főtéma a vaku rövid villanási idejének köszönhetően jól kivehető körvonalakkal aránylag élesen látszik.
Következő szint, hogy nem egy vakuval dolgozunk, hanem 2 vagy akár több, állványra helyezett és távkioldóval vezérelt vakukkal világítjuk meg a táncteret. Ez számtalan kreatív megoldásra ad lehetőséget. Ha pl. az egyik vaku épp a fotózni kívánt személy mögött helyezkedik el, ragyogó sziluettet tud neki rajzolni. Én a legtöbb esetben egy állványra telepített és egy gépvázra helyezett vakuval dolgozom ilyen esetben, ahol a gépvázon lévő vaku szerepe az arcok megfelelő derítése. Kis gyakorlás után a magas érzékenység + két vaku kombinációval olyan képeket lehet készíteni, amikről egy fotózásban kevésbé jártas ember nem állapítja meg, hogy azok vakuval készültek.
Vaku esetén viszont elég nagy probléma az, ha annyira kevés a fény, hogy a gép fókuszrendszerének sem elegendő, azaz hiába villanna a vaku megfelelőt a kép elkészítéséhez, nincs élesség állítás. Nikon esetében az AF segédfény sem megoldás, mivel követő fókusz esetén, amit a tánc fotózására használok a többséghez hasonlóan a gép kikapcsolja a segédfényt.
Miheztartás végett ez a fény már olyan szinten kevés, hogy szemmel sem látni, hova kellene élességet állítani.
Miután egy lagzit úgy fotóztam végig, hogy a videós hölgy mellé csapódva az általa alkalmazott lámpa fényét használtam fel a fotók elkészítéséhez és a végeredmény még tetszett is, elkezdtem kicsit kísérletezni.
Mivel nekem is volt még régről egy kis ledes lámpám, elvittem azt a következő esküvőre és kipróbáltam. Próbáltam simán csak azzal világítani, próbáltam úgy, hogy egy állványra vakut telepítettem és a kioldóra tettem a lámpát és így a 2 fényforrást keverve fotóztam és az eredmények egészen kecsegtetők voltak.
Egyetlen problémám a lámpa hideg (5500K) fénye volt. Az valahogy nem illett a képbe. Elhatároztam hát, hogy beszerzek egy olyan ledes lámpát, aminek állítható a színhőmérséklete, és nem beépített akkumulátoros, ami ha lemerül akkor vége a játéknak, hanem AA ceruza akkumulátorról működik, amiből a vakuk miatt van nálam egy jó adag.
17-én pénteken Dabason az Anna Karolina Lakodalmas Ház-ban fotózott esküvőn pedig élesben ki is próbáltam. Szerelem első látásra. Mint biztonsági játékos, azért telepítettem a vakut is, hátha fog kelleni (ráadásul ernyővel együtt) de nem kellett. Az este során 1x kellett aksit cserélni, így 2×6 AA aksival végig tudtam fotózni az eseményt.
Miben más, mint a vaku?
Egyrészt a fényerő szabályozása egyszerű tekerő segítségével történik, aminek a hatása egyből látható. Így szemmel egy pillanat alatt be lehet állítani a szükséges mennyiséget még abban az esetben is, ha a téma aránylag közel van. A lámpa mérete kb. 8x akkora, mint a vaku villanó feje, így az általa vetett árnyékok széle sokkal kevésbé kontúros, kevésbé zavaró. A fényereje jóval a vaku villanási teljesítménye alatt van, így a környezeti fények megőrzése mellett tudunk megfelelően megvilágított képet készíteni. Természetesen a korábban leírt technikákat itt is alkalmazni célszerű, így iso4000 , f2 és 1/160-1/200 környéki záridő mellett készítettem a képeket. További nagy előnye az állandó fényű lámpának, hogy már a bekapcsoláskor rendelkezésre álló minimum fényerő is bőven alkalmas gyors élesség állításra. További trükk, amit alkalmaztam, hogy a lámpát nem vízszintesen hanem függőlegesen állítottam a gép vaku csatlakozójára, így a keletkező árnyékok még lágyabbak lettek.
További lehetőségek: Mivel ketten voltunk az eseményen fotósok, a kolléga olyan szögből tudott ugyanazon megvilágítás mellett fotózni, ahonnan már végképp nem derül ki, hogy az egy vaku vagy lámpa. Itt opció lehet egy asszisztens, aki tartja a lámpát, de akkor a megfelelő fényerő szabályozás nehezebben megvalósítható.
Nem állítom, hogy nem tetszenek sokkal jobban a projektoros fények, de az nagyon valószínű, hogy vaku helyett a jövőben inkább ezt a kis lámpát fogom használni…
