Lassan közhellyé válik a mobiltelefon mentesség, de talán valami változás elindult. Egyre többen emelik fel a szavukat a mobiltelefonok és egyéb technikai kütyük kulturált használata érdekében. Kb. 20 éve, amikor hazánkban elkezdtek megjelenni ezek az eszközök, még bunkófonnak csúfolták. Ciki volt ilyen dolgokat használni nyilvánosan. Szépen lassan azután elfogadottá vált a mobiltelefon, egyre természetesebbé vált az, hogy az emberek elérhetők akkor is, ha éppen nem otthon, vagy a munkahelyükön vannak. A mobilok csak terjedtek, egyre okosabbak lettek, átvették a számítógép szerepét, a fényképező szerepét, az újságokét és észrevétlenül olyan szintű függőséget alakított ki az emberekben, amire a társadalom nem volt felkészülve.
És a mai napig nem sikerült rávenni az emberek többségét az elektromos póráz kulturált használatára. Nem sikerült tudatosítani velük, hogy az adott helyen, az adott pillanatban a telefonnak kikapcsolt állapotban lenne a helye a táska mélyén, nem pedig a fülüknél, az arcuk előtt, kezükben hadonászva szelfizve, stb.
Pár hete olvastam egy cikket amiben egy külföldi esküvői fotós fakadt ki és emelte fel a szavát a mobiltelefonok ellen. Megjegyzem, teljesen jogosan, de ne szaladjunk ennyire előre. Miért is okoz problémát a mobil az esküvőkön?
Amikor azon gondolkodtam, milyen témákat érintsek ezen cikk kapcsán, egyből beugrott egy klasszikus 🙂 ez a videó mindenki számára kötelező 🙂
De ez csak a legabszurdabb verzió, amikor egy vendégnek a szertartás alatt szólal meg a telefonja. Azt már nem is ecsetelem, milyen „nem feltétlen odaillő” csengőhangokkal fordulhat ez elő.
Szerencsére a legtöbb helyen a ceremóniamester vagy vőfély udvariasan minden szertartás előtt megkéri a vendégeket, hogy kapcsolják ki mobiltelefonjaikat.
Ezzel kapcsolatosan a legaranyosabb, amit egy templom bejáratánál olvastam, ez volt: „Jézus téged is hív, de nem mobilon”
Nem gondolom, hogy bárkinek is ecsetelgetni kellene, mekkora illetlenség ez. Ahogy írtam is, a mobillal kapcsolatos problémáknak ez szerencsére már nagyon elenyésző részét teszik ki. (sosem felejtem el, még a bunkofonos időben történt egy budapesti bkv járaton. Emberünk látványosan tartotta a feje mellett a telefont, mindenki számára jól hallhatóan hablatyolt valami szerinte menő dumát, majd elkezdett csörögni a telefon… a következő megállónál leszállt. 🙂
Mi is akkor a probléma a mobillal az esküvőn?
Röviden összefoglalva az, hogy elszigeteli az embereket egymástól, a külvilágtól. Az örömapa ahelyett, hogy teljes egészében átélné és megélné egyetlen leánya esküvőjét, inkább a tabletjével takarja ki a fejét és készíti a bemozdult, életlen, használhatatlan digitális szemetet, közben pedig lemaradt az egész esküvőről. A lánya összeházasodott élete szerelmével és Ő ebből semmit nem látott.
Az már csak hab a tortán, hogy a megbízott profi fotós képein se lesz rajta, mivel a fejét éppen kitakarja a telefon vagy tablet. De ugyanez igaz a fényképezőkre is.
Ahogy a viccben is van, amikor két japán turista beszélget: „milyen volt a nyaralásod? Nem tudom, még nem néztem meg a képeket”
Mint fotós teljes mértékben alá tudom támasztani a vicc valóságtartalmát. Fotózás közben a külvilág megszűnik létezni. Csakis és kizárólag a témára figyelünk, nincs lehetőség átélni az eseményeket.
Ez azonban még mindig inkább csak az adott személy gondja, akinél a mobil van, nem az esküvős páré. Noha nem lesz kép az örömszülőkről, egyes vendégekről, de hát ez ugye csak róluk állít ki szegénységi bizonyítványt.
Van persze ennek a durvább verziója, amikor a lelkes vendégek olyan mértékben túlzásba viszik a fotózást, hogy azzal már fizikailag akadályozzák a fotós munkáját. Beállnak elé, kitakarják a párt, fellökik, stb.
Az igazi probléma, ami már a párt is negatívan érinti akkor kezdődik, amikor a mobiltelefonok az internethez kapcsolódnak és az eddigi elszigetelt, lokális dolgok kiszabadulnak a nagyvilágba. A 100 meghívott vendégből 50 már a szertartás alatt megosztja a közösségi hálón az így készített képeket. Azért csak 50, mert a maradék 50-et párjuk már betag-elte a képen 🙂 Ennek köszönhetően az ifjú pár oldala (természetesen Ők is meg vannak jelölve a képen) tele lesz mobilos turista fotókkal, melyek az esetek többségében a lehető legelőnytelenebb módon ábrázolják az ifjú párt.
Néha elgondolkodok azon, hogy a párok miért tiltják meg néha a fotósnak a képek publikálását, miközben a vendégek jóval silányabb minőségű képeikkel elárasztják az internetet.
És ez még mindig nem a legnagyobb gond a kütyükkel. Az igazán komoly veszélyt a végére hagytam. Sajnos voltam úgy esküvőn, hogy a pár táncolt a tánctéren, az emberek pedig csak ültek az asztaloknál és nyomkodták a telefonjukat. Mondhatom, elég siralmas látvány volt. Meghívja őket egy kedves barátjuk, rokonuk, hogy ünnepeljék velük együtt ezt a kivételes és ritka alkalmat, bulizzanak, egyenek, igyanak, ők pedig ehelyett ülnek, és egy kijelzőt bambulnak.
Egyre több esküvőn találkozok azzal, hogy már a meghívóban kérik a vendégeket, hogy mobiltelefonjukat, fényképezőgépeiket ne hozzák magukkal, vagy ha feltétlen szükséges akkor is csak kikapcsolt állapotban, de olyan is előfordult már, ahol a ceremóniamester az esküvő kezdetén összegyűjtötte a mobilokat és távozáskor tőle lehetett elkérni. Egy kicsit viccesebb verziót Gémesi Gergő ceremóniamester kollégától láttam, ott aki a telefonját nyomkodta, arra 10 fekvőtámasz vagy hölgyek esetén egy feles várt. Nem is volt gond a mobilokkal 🙂 (leszámítva a renitens fotóst).
