Tavaly augusztusban volt szerencsém Gina és Dénes rendhagyó esküvőjét fotózni. Kreatív fotózásra és természetesen a vacsora helyszínének is a Stefánia Palotát választották.
Az esküvő óta már bő fél év telt el. Akkor a nagy augusztusi hajtás miatt teljesen el is felejtettem sorokba szedni gondolataimat, élményeimet erről a remek esküvőről. Amiért most mégis elővettem ezt a témát, az egy kellemes meglepetés, ami ma reggel ért. Csörgött a telefonom, egy budapesti vezetékes számról hívtak. Miután felvettem, egy kedves női hang mutatkozott be és elmondta, a Stefánia Palota weboldalának frissítéséhez keres új anyagokat és az interneten rátalált az én képeimre, amikhez szeretné az engedélyemet kérni természetesen forrás megjelöléssel, stb. Szégyellem magamat, mivel ahol csak tehetem, az ifjú pár mellett az összes szolgáltatónak szoktam küldeni képeket amik őket érinti beleértve a dekorostól a zenekaron át a helyszínig. Ez most hasonlóan a blog posthoz a nagy kapkodásban kimaradt. Ellenben minden elismerésem a hölggyé, mivel hiába keresgettem Stefánia Palotára a google-ben, nem igazán jött szembe egyetlen képem se, ami nem csoda hiszen csak egy rövid kis galériában van megemlítve ami Gináról és Dénesről szól.
Ami nagyon pozitív érzés, hogy nem a klasszikus lelopom a képet majd aláírom forrás: internet hanem vette a fáradtságot, kiderítette ki készítette a képet és telefonon felhívott (majd természetesen e-mailt is írt, ahova válaszul elküldtem a Stefánia Palotás képekből egy párat). Lehet, hogy valami változik a világban, mert egy hete a csókakői várról készített légi fotóim felhasználásához kértek engedélyt a település weboldalán aminek külön örültem, mivel azon képeket éppen azért készítettem, hogy ezen szép helyeket minél többen megismerhessék, ezzel pedig méltó helyre kerültek.
