Egy nagyon kedves esküvőszervező ismerősöm keresett fel egy kicsit sem esküvői megbízással, amivel azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Egy új vállalkozás beindításában segédkezik és ehhez kellene fotókat készítenem. Egy olyan mesterség, amit úgy gondolom, az elmúlt egy évben mindenki profin kitanult, látva a liszt és élesztő hiányt a boltokban 🙂 de ez mégis egy kicsit más.
Gyerekkori emlékeimnek köszönhetően Erdély mindig is a szívem csücske lesz, bármikor szívesen megyek arra felé. Imádom az erdélyi emberek kedvességét, mentalitását, a csodás tájat és persze a helyi ételeket is.
Jómagam nem vagyok nagy kenyér fogyasztó, ennek köszönhetően nem ritka, hogy mire ennék a pár nappal korábban vásárolt kenyérből, az már nem túl kívánatos színekben pompázik. Igen, sajnos hiába a rengeteg E „vitamin” akkor se tudja azt, amit a legtöbb házi készítésű, mesterséges adalékoktól mentes kenyér. De be kell valljam, ahhoz meg lusta vagyok. Néha napján rászánom magam és kipróbálok valami új receptet, de a kenyér sütést nem nekem találták ki. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ne érdekelne.
Különösen nem akkor, ha ez egy régi, tradicionális erdélyi pityókás kenyér amihez nem is kell fél napot utaznom. A feladatom pedig nem kevesebb, mint ennek a kenyérnek az elkészítését bemutatni képek formájában. Szemben egy receptes könyvvel, nem az összetevők elegyítésének megörökítése volt a cél hanem éppen az ezt követő szakasz. Bemutatni azt, miben más egy ilyen kenyér (valamint bónuszként még pár dolog), mint az, amit a sarki boltban kaphatunk.
Lehet, rosszúl kezdődik, ha egy kenyeret be kell mutatni de bevallom, ha korábbról nem ismertem volna ezen kenyér fajta készítésének módját, akkor a látvány bizony lehet kicsit eltántorított volna, hogy egyek belőle. A különbség pont annyi, mint az otthoni elektromos sütőben készült pizza és a hagyományos, fa tüzelésű pizza között. Nem csupán ízben, kinézetre is. A picit repedezett aranyló fényes kéreg helyett, ami a bolti kenyér héja, itt egy rusztikus vastag
bevonat keletkezik sütés során, amit a kemencéből történő eltávolítás után egy bottal le is vernek róla. Ennek köszönhetően ez a fajta kenyér inkább a Chokito reklámot juttatja eszembe, ronda és finom. Ugyanez igaz a kemencében sült fonott kalácsra is, azon se keressük a csillogóan fényes tükör sima fonás felületet, olyan nincs rajta, az íze azonban mindenért kárpótol.
Erről az így készült fotózásról nem szeretném teljesen fellebbenteni a leplet, azt meghagyom a vállalkozásnak, akinek a képek készültek. Így ide csupán egy pár, nyálelválasztás beindítására alkalmas fotót illesztettem be remélve, hogy rajtam kívül még sokan veszik a bátorságot és megkóstolnak valami újat, valami olyat, ami szerintem mindenkinek ízleni fog!