Szokásomhoz híven megint egy forró témát fogok boncolgatni. Sokan úgy tekintenek erre a témára, hogy nem illik mások zsebében turkálni. Persze ez valahogy mindig pont ellenkező irányból alakul ki, mint ha a fotós szeretne az ügyfél zsebében, pénztárcájában turkálni. Szóval így előre szeretném leszögezni, hogy nem ez a cél, nem ebbe az irányba szeretnék végigmenni a témán, de még azt is elárulom, hogy a cikkben nem fogsz választ kapni a címben szereplő kérdésre.

Hogy miért érdemes mégis tovább olvasni? 🙂

Épp ma, amikor ezt a bejegyzést elkezdtem írni volt egy beszélgetésem egy hölggyel egy közösségi hálós csoportban arról, hogy mennyi az annyi. Ezt most szó szerint idézném tőle:

„És azt sem felejtsd el, hogy amíg te megkeresel egy fotózással 280 ezret, az valakinek a havi fizetése…tehát te 12 óráért kapsz annyi, amennyit más 160 óra alatt.”

Esküvői fotós árak

A 280 000Ft szám nem rám vonatkozik, hanem a Fearless Photographers által közzé adott felmérés eredménye magyarországi átlagos esküvői fotós árakat tekintve. Az én felmérésem ennél valamivel magasabb összeget hozott ki és az én áraim is magasabbak ennél, de ne ragadjunk le a számoknál.

Inkább nézzük meg, hogyan is működik a világ nagy vonalakban. Az emberek gyerekként elkezdik az általános iskolát, középiskolát, stb. Tanulnak 12-16-20 évet vagy még többet, majd elkezdenek munkát keresni. Ideális esetben az első pár évben kipróbálnak 2-3 munkahelyet, mire megtalálják azt, ahol azt a munkát végezhetik ami igazán közel áll az elképzeléséhez, megfelelő a légkör, a kollégák, stb. (természetesen most az ideális helyzetet nézzük, amikor nem kényszerből helyezkedik el az ember mert csak oda vették fel.)

Ezen munkavállalók rendelkeznek egy meghatározott munkaidővel (napi 8 óra) amit vagy „hómofisz” de azért a munkahelyek többsége esetén egy meghatározott telephelyen, munkahelyen kell tölteniük. Ott a munkaszerződésükben és a főnökeik által meghatározott munkát elvégzik, majd hazamennek a családjukhoz és ideális esetben a munkát bent hagyják a munkahelyükön.

A munkavégzés helyét, a munkavégzés eszközeit, magát a munkát mind-mind a munkaadója biztosítja. Cserébe meghatározott időközönként (általában havonta) egy meghatározott összeg (nettó munkabér) landol az illető folyószámláján. Akkor is, ha az illető beteg, akkor is, ha épp nyaralni van. Az, hogy ez így legyen az a munkáltatója felelőssége.

Aztán vannak olyan emberek, akiknek ez a felállás nem szimpatikus. Nem szeretik, ha a főnöknek rossz napja volt és ezt a beosztotton töltik ki, nem szeretik a kötöttségeket, vagy csak a több pénz reményében indulnak el az ismeretlen felé.

Hogy nézett ez ki nálam?

Bő 30 évvel ezelőtt én is alkalmazottként kezdtem és én is végigjártam pár munkahelyet, mire megtaláltam azt, ahol talán a legtöbbet dolgoztam (5 év). Ez egy banki rendszereket fejlesztő informatikai cég volt ahol én egy jól kereső programozó voltam. Akkor, igen sok évvel ezelőtt majdnem megkerestem nettóban azt az összeget amiről fentebb szó esett.

Gyakran volt olyan feladatom, hogy XY bankhoz személyesen ki kellett mennem, és ott helyben megoldanom a felmerült problémát. Ezért a külsős munkavégzésért akkor a banknak a munkaadóm 15 000 Ft / óra munkadíjat számolt fel. Nem csoda hát, hogy én is elgondolkodtam azon, hogy ezt a pénzt miért nem én kapom? Az én órabérem miért kevesebb mint harmada ennek?

Időközben kicsit magával ragadt az internet világa és egyre többet lógtam a világhálón, és ez se volt épp könnyedén összeegyeztethető az alkalmazotti léttel, így arra az elhatározásra jutottam, hogy megpróbálok saját lábra állni.

Nem, ez még nem a fotózás volt. A fotózás ekkor még csak egy szimpla kedves hobbi volt, szerettem fotózni, de semmi több. Ha érdekel mi, akkor itt elolvashatod: freeweb.hu, a könyv

Ami miatt erről írok az szimplán a szemlélet. Addig a pillanatig amíg bele nem kezdtem komolyabban a vállalkozói létbe, úgy tekintettem arra a 15 000Ft-ra, hogy az akár az enyém is lehetne. Milyen jó lenne ugyanannyi munkával háromszor annyit keresni, nem?

Aztán ahogy növekedett a vállalkozás úgy kellett ráébrednem, hogy sajnos a világ nem olyan rózsaszín, mint ahogyan azt én gondoltam. Ahhoz, hogy valakinek kifizessek mondjuk 280 000Ft fizetést, ahhoz nekem kb. ugyanennyit ki kell fizetnem adókba. Azaz a 280 000Ft fizetés mindjárt 560 000Ft-ba került a cégnek. De ez csak az adó. Kellett egy iroda is, ahova bejárhatnak dolgozni, számítógépeket kellett venni, mobiltelefonokat, stb… valamint nekem kellett a céget úgy irányítani, hogy legyenek ügyfelek, azoktól legyen annyi bevétel, hogy az alkalmazottaknak ki tudjam fizetni a bérét és akár még nekem is maradjon valamennyi szintén munkabér formájában. Számszerűsítve a cég bevétele sokszorosa kellett legyen a nettó kifizetett béreknek ahhoz, hogy ne legyen veszteség.

Szóval az a 280 000Ft az nem a fotós fizetése, az csupán a bruttó bevétele az adott esküvőn. De nézzük meg, milyen költségei lehetnek egy fotós vállalkozásnak:

Cég: mivel a kata formát jobbára olyan szinten megszigorították, hogy nagyon kevesen tudnak élni a lehetőséggel, így a havi 50 000Ft már nem működik, helyette kft, bt, ev. verziókból választhat és ha nem akarja nagyon megégetni magát, akkor szüksége lesz egy jó könyvelőre is. Eddig ami fix állandó költség az a könyvelő, legyen éves 50 000 Ft ami egy elég kedvező ár.

Tegyük fel emberünk kereset kiegészítésként tekint a fotózára, de azért szeret nyugodtan aludni, így mindent becsületesen és legálisan csinál. Viszont mivel van főállása, így a kötelező adók be vannak fizetve utána és fotósként választhatja a 80%-os átalányadós egyéni vállalkozói formát. Persze csak akkor, ha csakis és kizárólag fotózással foglalkozik. Így a kötelező kamarai tagság és egyebeken kívül szinte alig kell adót fizetnie. Nagyvonalúan engedjük is el, azaz 0Ft. Ha nem lenne főállása akkor csak a minimum adók bőven 7 számjegyű összeget jelentenek éves szinten.

Innentől el kell dönteni, milyen típusú fotósról beszélünk. Minőség maximalizáló vagy profit maximalizálóról. (természetesen a fekete és a fehér között rengeteg szürke is található). Ha valaki profitot szeretne maximalizálni – rendszerint a fiatal, friss vállalkozók – akkor egy aránylag olcsó felszereléssel, háztartásban már meglévő számítógép használatával próbál minél több esküvőt elvállalni. Utómunkára gyakran nem fordít időt, jó az ahogy a fényképezőből kijön a jpg kép, a cél a minél nagyobb nyereség. Mivel a felszerelése is alacsony ráfordítással került beszerzésre, így az eszköz amortizáció szinte elhanyagolható, mondjuk éves szinten 50-100 000 Ft. Ebből adódóan csaknem igaz a fenti kijelentés, hogy amit kap egy esküvőn, az neki tiszta haszon. Azért megjegyezném, hogy az ilyen típusú fotósok nemhogy 280 000 Ft-ot de még 180 000-et se kapnak, inkább a 80-150 000Ft ársáv. De akárhogy is nézzük, ha minden héten van 2 esküvője akkor az szezonban 640 000 – 1 200 000 Ft / hó jövedelmet jelent kb. 90-100 óra munka mellett. Náluk a minőség másodlagos, őket egyértelműen az áruk miatt viszik.

Nézzük a másik végletet. Mi az, ami egy fotós munkavégzéshez ideális esetben szükséges:

Grafikus munkaállomás: ~1 MFt (Apple iMac, Mac Pro, Mac studio), várható amortizációs idő: 3-5 év
Szoftverek:
– Adobe Photoshop, Lightroom: nagyon kedvező az ára, 9.99$ / hó, azaz hozzávetőleg 45 000Ft / év
– Portré retus program: 299.95$ (109 500 Ft). Ez egyszeri díj, de sajnos én is épp most futottam bele abba, hogy újratelepítettem a gépemet és az a verzió, amihez a sorozatszámom volt, már nem elérhető, az újabb verzióért pedig ki kellett fizetni az upgrade díjat: 56 000Ft. Így azt gondolom, egy éves 30 000 Ft állandó költséggel számolható ez is.
– AI segédprogram: 100$, (36 500 Ft)
– Album szerkesztő: 320$ (116 800 Ft) és hasonlóan igaz rá amit a portré retus programnál írtam, a frissítéseket nem kapja meg a fotós ingyen, 30 000Ft / év összeggel itt is számolhatunk.
Slideshow szerkesztő: ha azt szeretné a fotós, hogy a közösségi hálóra feltöltött slideshow ne legyen egyből lenémítva vagy letiltva akkor nem baj, ha jogtiszta a zene is az animáció alatt, így ez a szolgáltatás bár elég drága, mégis nagyon hasznos, 180$ / év, azaz 65 700 Ft / év

Természetesen számtalan dolgot kihagytam, és ahogy írtam, ez a becsületes verzió. Torrent plázában is meg lehet kapni sok programot, de én szeretek nyugodtan aludni.

Hol járunk eddig?

Egyszeri kiadás szoftverekre: 373 500 Ft
Éves díj: 170 700 Ft

Számítógép 1MFt
Számítógép éves amortizáció (5 évvel számolva): 200 000Ft / év

Tehát még el se kezdtünk fotózni, még csak a számítástechnikai hátteret vettük meg és elment bő 1.3MFt beruházásokra és egy várható éves 370eFt állandó költségre is számolhatunk.

Most akkor jöjjön a fényképezőgép.

Mostanában több Canonos esküvői fotós kollégám is frissíti a felszerelését így a szezon végeztével és a többségük a Canon R6 II gépet nézte ki magának. Ennek az ára 1.2 MFt. Mivel a legtöbb esküvői fotósnak 2 gépe van, egyrészt biztonsági tartaléknak, másrészt gyorsabb látószög cserét tesz lehetővé ha csak átnyúlunk a másik gépért, mint ha elkezdünk objektívet cserélni, szóval akkor ez 2.4 MFt. Ez a választás se nem drága se nem olcsó, ez amolyan erős középszint. (a flagship gépek mind a Canon, mind a Nikon, mind a Sony esetében 2.7-3 MFt körül vannak / db.)

Egy ilyen csereperiódus átlagosan 3 év, azaz 3 év után ismételten felmerül egy hasonló költség. Még akkor is, ha a már eléggé lestrapált gépet valamilyen nyomott áron még el tudja adni, annyival egészen biztos drágább lesz az új gép mint amit a régiért kapott. Ez alapján a 2 400 000 Ft harmadát számolhatjuk amortizációs költségnek, ez akkor éves szintem 800 000 Ft

Objektív park: na, itt már jóval nagyobb a szórás. Szerencsére ha vigyázunk a lencsékre, akkor ezek többnyire egyszeri beruházások, de sajnos Murphy nem alszik és biztosítás Magyarországon nem nagyon köthető ilyen termékekre, így néha előfordul, hogy bizony megsérül ez-az. Sajnos azonban ami a rossz hír, hogy az új milc gépekhez a jó minőségű objektívek elég drágák, 5-800 eFt körül kezdődnek, de nem ritka az 1MFt feletti példány se.

Mivel ahogy említettem, itt már ízléstől és egyéb tényezőktől függően is eltérő, hogy ki milyen objektíveket, látószögeket használ, mit tart esetleg tartalékban a táskájában (apropó táska: kb. 100 E Ft) ha maradunk Canon vonalon és csak 2 zoom optikát veszünk, amivel elvben a legtöbb eseményt le lehet fotózni és bízzunk benne, hogy nem romlik el semmi, az egy 24-70 + 70-200 páros. Ez most 1.1 MFt + 1.2 MFt azaz 2.3 MFt (gyakorlatban inkább 4-5-6 optika ami a táskákban pihen)
Hogy is volt az alkalmazottnál? Mit is kellett neki vinnie reggel a munkahelyére? Mit kellett neki megvenni, hogy dolgozhasson?

Mert a fotós vállalkozó pénztárcájából eddig elment nagyjából 6 000 000 Ft, vállalt hozzá éves szinten 1 220 000 Ft amortizáció, licence díj és egyéb költséget.

Emberünknek még se weblapja, se referenciája nincs, a fotós tudását mint istenadta tehetség adományként kapta, a keletkező adatokat nem archiválja.

Mivel a kedvező adózás miatt a mellékállású fotózást választotta, így hétfőtől péntekig sajnos nem tud munkát vállalni, legfeljebb a naplementés kreatívok, de egész napos esküvő az csak szombaton jöhet számításba. Ha tele a május-szeptember időszak az 20 esküvőt jelent, aminél többet a főállása miatt nem is nagyon lenne képes utómunkázni.

20 egyenlő részre elosztva az éves költséget esküvőnként ez 61 000 Ft-ot jelent. Az esküvős bevételéből ennyi már biztos nem az övé.

Következő lépés, hogy a befektetett összeg, amit teljesen mindegy honnan szerzett, de valahonnan a rendelkezésére állt, jó lenne, ha idővel megtérülne. Ha nem így gondolkodna akkor tulajdonképpen akár el is költhette volna azt a 6MFt-ot.

Azt gondolom, egy vállalkozás esetén egy 3 éves megtérülés nem ördögtől való igény. Azaz 60 esküvő alatt jó lenne, ha megtérülne ez a befektetés. Ez azt jelenti, hogy esküvőnként 100 000 Ft elmegy a befektetés megtérülésére.

Mit is jelentenek ezek a számok?

Ha esküvői fotósunk a fearless szerinti 280 000 Ft összeget kéri el a pároktól, akkor 3 éven keresztül amíg a befektetése nullára nem ér, a valós jövedelme esküvőnként 119 000 Ft.

Ha hozzávesszük még azt az el nem hanyagolható paramétert, hogy az esküvőn eltöltött 12-14 órát követően a képek lementésével, utómunkálataival, szükség esetén retusálásával szintén eltölt még egy kb. 40-50 órát, az jön ki, hogy nagyjából 60 óra munkáért kapott 119 000 Ft-ot. Ez 1983 Ft / óra órabér. 160 órával számolva ez havi 317 333 Ft nettó bért jelent. Igen, tudom, hogy sokan nem keresnek ennyit, de azt is tudom, hogy nagyon sokan ennél sokkal többet megkeresnek munkahelyen főállásban.

Miért éri meg mégis a fotósnak?

Mert bízik abban, hogy az a 20 esküvő az nem csak 10-15 lesz, és minden évben meg tudja tölteni a szezont.
Bízik benne, hogy nem lesz semmi váratlan kiadása, ami borítja a fenti matekot.
Bízik abban, hogy 3 évnél hosszabb távon a szakmában tud maradni és onnantól az a 119 000 Ft az már 219 000 Ft ami még mindig nem egy vezető fizetés, de már jól meg lehet belőle élni és elgondolkodhat azon, hogy otthagyja a munkahelyét és havi 400 óra helyett csak 240-et dolgozik vállalva, hogy a bevétele így nemcsak a nettó fizetésével hanem a vállalkozásban fizetendő plusz járulékokkal is kevesebb lesz, de saját maga ura lehet.

Ha az esküvői szezon mellé vállal még céges fotózásokat, rendezvényeket, családi, iskolai, ingatlan, stb, fotózásokat, akkor eljuthat egy olyan szintre, hogy ha nem is egyenletesen, de egész évben van bevétele és egy elfogadható szinten meg tud élni belőle.

Ez havi nettó 1.120 000Ft-ot (4×280 000 Ft) jelent? Sajnos nem 🙂

És ami nagyon erősen torzítja még ezeket a számokat az maga az ügyfél szerzés. Attól, hogy egy csoportban egy-egy szolgáltatót kereső bejegyzéshez odaírja valaki, hogy Ő még szabad, sajnos nem lesz tele a naptár (feltéve, hogy nem az első verzióban említett fotós csoportba tartozik) különböző reklámokra, keresőoptimalizálásra, egyéb marketing eszközökre szintén 6-7 számjegyű összegek kicsorognak a számláról.

Én személy szerint nagyon szeretem ezt a szakmát, szeretek örömet okozni a képeimmel másoknak, szeretek olyan pillanatképeket alkotni, melyek később örök emlékei lehetnek a pároknak. Szeretem megörökíteni, hogy a születendő, majd megszületett gyermekeik felcseperednek.

, hogy a teljes kép ismerete nélkül többen azt gondolják, hogy mi szemtelenül gazdagra keressük magunkat és pofátlan módon elkérjük egy pártól egy 10-12 órás munkáért cserébe egyikük havi fizetését. És ami még inkább rosszul esik, hogy ezt nagy nyilvánosság előtt teszik.

Én bízom benne, hogy ha elolvastad ezt a kicsit hosszúra sikeredett írást, akkor a jövőben másként gondolsz arra, hogy egy pár óra alatt megvarrott ruha pár órás használatán mi kerül százezrekbe, a ceremóniamester pár órás szövegelésében mikrofonnal együtt mi kerül 3-400 000 Ft-ba, pár kiló liszt, tojás, cukor és egyéb adalékanyagban mi kerül akár 100 000 Ft-ba. Talán az, hogy mindegyikükben közös egy dolog: értetek dolgoznak. Azért, hogy a ti nagy napotok olyan tökéletes legyen, amilyenre megálmodtátok.