Ebben a témában pár egyszerű, könnyen megjegyezhető szabály van, amit aztán annál nehezebb megtartani és jól művelni. Ezek közül biztos néhány nevetségesen egyértelmű, de élő példa van rá, hogy ezzel nincs mindenki tisztában. És ehhez nem kell hívőnek lenni, de az alapvető illemszabályokat kéne ismerni.

A templomi fotózás és videózás szabályai sokszor az egyház bonyolult, önkényes és értelmetlen szabályainak tűnnek. Azonban ha meg is akarjuk érteni a korlátozások okát és lényegét, akkor egy világos, a szertartásokon részvevő embereket mélységesen tisztelő szabályrendszer tárul elénk, amelyekben az egyház nem korlátozni, hanem védeni akarja a szertartáson részvevők méltóságát.

1. Ünnepélyes, közös rendezvényeken a protokoll általános szabályait kell alkalmazni. (Tehát étkezés – lásd később: áldozás –, dohányzás, illetve előnytelen vagy sértő helyzetek fotózásának kerülése vagy fotó felhasználása). Ha nincs szertartása templomban, akkor természetesen általában lehetséges a fotózás – kivéve ha ezt direkt módon nem tiltják, pl műemlékek esetében –, de kerülni kell a helyhez nem illő vagy meg nem engedett módszereket (a padokra, oltárra, szószékre, történő felállást, az elkerített helyekre történő besurranást).

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az egyházi szertartás egy szent esemény, nem egy színházi előadás. Manapság már több ember van, akinek fogalma sincs a templomban viselkedés (egyáltalán a vallás) hogyanjáról és mikéntjéről. De ha az illető fotós, és egy templomban találja magát, munka közben figyelnie pár dologra annak érdekében, hogy a szabályok betartásával munkáját a legjobb színvonalon, mások megsértése nélkül elvégezhesse.

2. Mindenképpen célszerű egy fotósnak vagy videósnak a szertartást végző lelkipásztornál előre érdeklődni a fotózás vagy videózás szabályairól. Ezzel sok kellemetlenség megelőzhető. Megesik, hogy a lelkipásztor korlátozza valamiben a fényképészt. Ilyenkor nem szerencsés, ha a családtagokat a fényképész ráuszítja az illető lelkipásztorra a szabályok megváltoztatása érdekében, már csak azért sem, mert a fényképész a szertartás után hazamegy, de a családtagok esetenként hosszú évekig fogják kellemetlenül érezni magukat a konfliktus miatt. Ilyenkor célszerű technikai megoldási javaslattal előállni a fényképésznek, így kezelve az adott problémát.

3. Szertartásokon (pl.: esküvő) a legnagyobb tapintattal lehet fotózni, ügyelve az öltözködés szabályaira. Nem illik farmerben, pólóban, rikító színű dzsekiben, kabátban fotózni, legalább zakó, nem kihívó ing, nyakkendő, hölgyek esetében nem feltűnő ruha, (nem kivágott és miniruha, szűk nadrág, kilátszó meztelen testfelület), hiszen ez nem illik a szertartás összképéhez. A fenti szabályok nyári kánikulában is érvényesek. Természetesen vannak szertartások, ahol csak az előre akkreditált, vagy szerződést kötött, engedélyezett fotósoknak lehet fotózni, videózni, s a tiltást tiszteletben kell tartani.

4. A családi szertartásokon lehet fényképezni és videózni, de lehetőleg a család és a szertartást végző közé a fotós ne állon, általában véve kerülje, hogy a ceremónia szereplőjévé váljon. Ha videózunk, fényképezünk lehetőleg ezt feltűnés nélkül tegyük, kerüljük azokat a helyzeteket, amelyek a hely számára sértőek.

5. Fontos tudni, hogy melyek azok a terek, amikben a fotós nem mozoghat. Egy katolikus templom szentéjébe ne lépjen be egy fotós. Ezek szakrális terek, illetlenség másokat megbotránkoztatni viselkedésünkkel akkor is, ha minket ezek a dolgok nem nagyon érdekelnek. Ez intelligenciafüggő. A fotós az adott eseményen szolgál, másokért van.

6. A terekhez hasonlóan nem illik bizonyos helyzeteket sem lefotózni. Ilyen például a katolikus egyházban az áldozás kapcsán a nyitott száj fotózása. Ennek – túl az általános illemen, ti. evő embert nem fotózunk – szakrális jelentősége van, hisz ez a pillanat a hívő számára a legintimebb helyzet. Javasolható ilyenkor a szentostya felmutatásának fotózása.

7. Érdemes még megemlíteni a beszédek alatti fotózás szabályait. Ilyenkor zavaró lehet a szónok számára a túl közelről történő fotózás. Ugyanakkor a hívők számára zavaró, és figyelem elterelő, ha a fotós a beszéd alatt folyamatosan fel s alá mászkál, ugyanis ez elvonja a hívők figyelmét a beszélő mondandójáról, és ösztönösen a folyton mocorgó fotósra figyelnek. Ezért ebben az időszakban a fotós mozgása nem javasolt, a beszédet egy előre kiválasztott, a beszélőt nem zavaró helyről fotózza.

8. Fontos még, hogy van olyan ember, akit idegesít a vakuvillogás, a zárkattogás (ez valóban lehet meghittségromboló tényező). Egyes lelkipásztorokat ez akadályozhat a beszéd zavartalan elmondásában. Ezért lehetőség szerint filmválasztással, vagy más technikai megoldással kerüljük a vakuzást. Az esemény előtt célszerű beszélni a sekrestyéssel, hogy lehetőleg minden fényt kapcsoljon fel, mert a templomok nem jól bevilágítottságukról híresek. A lehetőségeket előre kell kipróbálni, közben már nem nagyon lehet.

9. Ismerkedjünk az adott szertartás menetével előre, hogy tudjuk, mikor mire számítsunk, és ne zavarjunk be fontos részeknél. Fontos a gyorsaság. Egy papi áldásról, gyűrű felhúzásáról, gyorsan készítsünk felvételt. Nem kell öt kép fél másodpercen belül. Ha fotós érzi, hogy megvan a pillanat, amit meg akart örökíteni, menjen odébb, bújjon el, nem róla szól az esemény.

10. Ha lehet, a fotós ne másszon bele senkinek az arcába, azt senki nem szereti. Használjon inkább megfelelő technikát (teleobjektívet). Sokkal kevésbé zavarja a szertartást, ha nem kattogunk közvetlen a miséző vagy prédikáló pap mellett. Fontos, hogy a fotós a hangulatot örökítse meg, és ne dokumentáljon.

Összegezve tehát egy fotósnak a következőket érdemes betartania egy templomi szertartás fotózása során.

  • Érdeklődjünk a lelkipásztornál, hogy mik a fotózás, videózás szabályai!
  • Közöljük a felkérő családtagokkal!
  • Az esetleges korlátozások alól ne próbáljunk kibújni, tegyünk javaslatot ezek technikai megoldására.
  • Öltözzünk az alkalomnak megfelelően!
  • Némítsunk el minden hangjelzést a fényképezőn!
  • Legyünk gyorsak és diszkrétek!
  • Vannak a fotós számára tiltott terek, ide ne lépjünk be.
  • Vannak a fotós számára tiltott időszakok, ezeket ne fotózzuk.
  • Időben érkezzünk (próbaképek), és a végén csináljunk még képeket!
  • Ismerkedjünk az adott szertartás menetével előre!
  • Csendéleteket, az épületet, díszítést csak a szertartás után (vagy előtt) fotózzunk!

Felhasznált források:
http://blog.orbandomonkos.hu/2010/12/27/eskuvoi-fotozas-node-milyen-objektivvel/
http://www.egyhaziprotokoll.hu/html/protokoll/protokoll_15_1.htm
http://www.zseli.hu/wordpress/2011/04/fotozas-templomban/

Ha tetszett a cikk és szeretnél elsők között értesülni ha valami hasonló kerül az oldalra kattints ide!